2012. február 6., hétfő

Bombay

Sziasztok Zsolti kivételével sikerült aludnunk 2 órát azt nem részletezzük milyen érzés volt felkelni de munbai tárt karokkal várt nyakunkba vettük a várost jól éreztük magunkat az utcán jó a hangulat, semmit sem érezni az átlagos utcaképben abból az óriási parából amiről hallottunk.Az áttörö sikert India kapuja hozta de ezt csak a következő részből tudjátok majd meg :) daniyaavaard




Egy picit bővebben Mumbai
Ahogy elhagytuk a szállást gyalogszerrel (a repülőtérről taxival jöttünk) azonnal jött a felismerés, gyalogosként az esélyünk a forgalomban egyenlő a nullával!!! :D
És ezt most értsétek szó szerint,ha nem kapkodod a lábad tempósan ill. ha nem kezdessz el azonnal futni,akár hozzád is érnek autójukkal!!Ami neked jár az az, hogy kőkeményen ráfekszenek a dudára mind a négyen, akik a két sávos úton jönnek,plussz az azokat követő 8 másik(mert így nekik is lassítani kell)hogy jelezzenek neked, mint alsóbb rendű résztvevőnek a forgalomban, hogy siess mert különben elütnek!Mindezt úgy, hogy közben még pofátlanul rád is mosolyognak. Mivel a gyalogosok is össze-vissza jönnek mennek a forgalom egy vidám , dudálással tarkított zenemű, aminek mindenki a részévé válik...
Az óceán part széles, levegője füstös, szmogos,párás, minden homályba burkolózik. Talán ezért, de talán nem, rengeteg fiatal randevúzik ezen a hosszan elnyúló sétányon.
Sétánkat folytattuk egy hosszú széles úton befelé a parttól(nevét nem tudjuk)amit kilómétereken keresztül egy pusztaságos park kísért pálmafákkal szegélyezve.
Rengeteg ember volt és mind ugyanazt csinálták, kriketteztek .
Nézegettük őket és próbáltuk megérteni a szabályokat,de persze mindig jött , új nem várt fordulat amit nem értettünk , úgyhogy elég időt nem szentelve rá, fel is adtuk ennek a játéknak a megértését.
Érkezés India kapujához
Minden pillanat új és meglepő.
A belépés a térhez, ami óriási külön sorokban zajlik nők ,férfiak részére . Tök vicc ,de mint minden új ez is érdekes és érthetetlen számunkra így még ezt is élvezettel tettük .Próbálunk alkalmazkodni hozzájuk mindenben, hogy minél kevésbé legyünk feltűnőek. Hiszen így is azok vagyunk...
Nem nagyon látni fehér embert, pedig ez a leghíresebb látnivaló. Itt inkább indiai utazók voltak amúgy meglepő módon egész Bombay-re jellemző.
India kapuja jó nagy de minket már nem is ez érdekelt hanem az emberek!Tele objektíveket fel, menjünk rá az arcokra!!! :)))
-Észre vettétek mennyien néznek? -hangzott a kérdés talán Zsolti szájából. Majd jönnek a helyi sztárfotósok és karattyolnak ezt azt.Nem is értjük minek jönnek ,hát nem látják, hogy milyen gép van a kezünkbe?
És lőn világosság valakit megértettünk ! A modelljeik mellé keresnek minket, mint látványosság.
Őrület, egymás látványoságai lettünk ők nekünk, mi pedik nekik. Így néhány indiai otthonába ott fogunk virítani az idők végezetéig.Amúgy a képeket ott a téren ki is nyomtatták mindenkinek. Persze olyan is előfordult, hogy a fotós megfeledkezett aktuális fizetős vendégéről és az objektív szögéböl ítélve csak minket fotózott... :D
Sajnos hétfő lévén az eglephant szigetre nem jutottunk át , de majd holnap.
Sétáltunk egy utcányit és lám csak nem egy utcai piac?De-de ez az. Jó helyenként kiváló portékával. Klárival meg is volt az első vásárlásunk . Nekem sikrült beszereznen egy virágos kis inget 1000 Ft-ért.Csak azt tudnám minek hoztunk ennyi ruhát ?
Eközben kaptunk mind a négyen jó szerencse áldást is 250 Ft / fő - ért!!!! :)))
Majd , hogy könnyítsünk magunkon beültünk egy igazi indiai bárba,
nem kell mondanom hogy itt is jó hangulat volt . Azért itt megkegyezném, hogy nyomortelepen nem jártunk mert az mindannyiunkat megviselné.
Kicsit elfáradtunk úgy hogy Zoli gyors megbeszélést tartott egy taxissal aki mondta , hogy négyünket pontosan 250 Ft-ért tud elvinni a pályaudvarhoz, mert az innen nagyon messze van :( :))))
Zsolti a legközkedveltebb itt az Indiaiak között, mert rohadtul ki van gyúrva és a tetkó a karján felettébb vagánynak bizonyul !
Visszatérve a holnapi vonatozás miatt gondoltuk megnézzük a pályaudvart.
Hát nem nyugati volt.A tömeg fogalmát most értettük meg. Csak mi voltunk fehérek ez már abból is látszott, hogy minden szempár ránk szegeződött,és minden ezköz amivel fotózni lehetett azal minket kaptak lencsevégre :) Onnan hazajöttünk taxival (az már sokkal drágább volt) 100 rupi mert a pályaudvarnál magasabbról indul a licit érdemes tehát egy pár sarokkal arrébb menni ha olcsóbb fuvarra vágyunk. Beültünk egy igazi indiaiba és a minket körülölelő kisebb pincér tömegből a legszimpatikusabb pincér tanácsát kértük a vacsinkhoz .....hát ez ma az egyik legjobb döntésünknek bizonyult issszonatosan finom volt a Zsoltié pedig legalább annyira spicey :) ki s borravaló aztán séta haza blog pia fekvés folyt köv....

1 megjegyzés:

  1. Sziasztok!

    Örvendezve olvasom, hogy épségben megérkeztetek és minden amire számítottatok az úgy van, illetve még jobb is mint hittétek. A barátaitok "vastag, tömött bajszos" fotóján jót derültem :-)

    Bizonyára rengeteg látnivaló, vagy felfedezésetekre váró dolog van még, ezért epekedve várom az írásotokat.

    Anita! Makinak üzenem: újabb felvétellel gazdagítom U2 gyűjteményét.

    Továbbra is vigyázzatok magatokra, és sok-sok vidám kalandot kíván:

    Geri, a munkahelyéről... :-)

    VálaszTörlés