2012. február 12., vasárnap

Anjuna Beach

A mai napunk a kialakult szokás szerint, indul Zsolti kilenckor ébresztőt vezényel. Reggeli a megszokott kávézóban, majd rövid make up. Robogóra pattanás irán yaz  új kalandok felé. Az út mindig hatalmas élmény, keresztül a csodálatos falvakon rengeteg látnivalóval. Persze Anita fényképezőjétől, senki sem lehet biztonságban. Máris új téma hever előtte, és ez szó szerint értendő. Két kis kecske féltérdre ereszkedve,
kényelmesen reggelizik, az út közepén. Természetesen mindenki kikerüli Őket. Megérkezve a Beachre, szokásos fotózás a helyi árusokkal. Hamar elfoglaltuk az első sorban lévő napágyakat, egy kellemes funky zenét játszó bárnál. Gyors négy sör és irány a víz. Melletünk lévő ágyon pihenő orosz vendégeket, épp egy 15 év körüli pedikürös kislány kezdi kezelni, de, előtte megkérte a Klárit, hozzon Neki vízet a tengerből. (AZZAL MOSSÁK TISZTÁRA A LÁBAT, lakkozás előtt.) Klári kezében a 1,5 literes flakonnal hátrafelé mosolyogva indult a vízbe, vesztére, mert egy egyméteres hullám betakarta. Hősiesen a palackot feltartva fuldokolva, kapálódzott a part felé. A sok kis hindi lány egy csoportba tömörülve, visitva nevetett. Már is a középpontba kerültünk és még csak most jött Anita. Egy kedves áruslány (mellékesen 20 évesen 2. babát várva) megtalálta Anitát, mint leggyengébb láncszemet. Look shopping, hangzik a mosolygos és egyáltalán nem tolakodó kiáltás. Ez azt jelenti hindiül, hogy leül az ágyra, kedvesen kérdezi honnan jöttél, hová mész, meddig maradsz, mi a neved? Mind eközben egy kis dobozkából, több száz szebbnél szebb árut pakol ki. Eddigre Anita körül még négy - öt árus tobzódik. végeredmény: 4 karkötő, két lábdísz. Mindezt rendkívül kedvesen, mosolygosan !!! Anita felkiállt: Maki többet nem veszek!! (késöbb derül ki, ez betarthatattlan Anita számára.) Egy kis uzsonna tengergyümölcseiből, újabb sörök és indulás haza. De Anita, hogy megígérte a szomszédos bazárban, hogy benéz, így újabb ruhadarabok vásárlása után, talán indulunk. (Tévedés) Zsoltit is körbeveszik a Hampik, (az árusok észak indiából) de a kemény "GYM" Állja a sarat, hajthatatlan. Igaz meg kell ígérnie holnap jön (ezt úgy kell hogy, a kisujjukat összeakasztják) A másikat Cserkó módra csuriba teszi, mert tudja holnap már elrepül Kheralára. A hazafele út szép és rövid lenne, de útközbe esik az egyik legnagyobb night shopping újabb két óra. Anita úgy dönt, biztos ami biztos, megveszi az esküvői ruhát Cseriék esküvőjére :-) A vásár soha nem látott nagy területen, rengeteg igényes áruval színesített emberforgatagban van. Hazaértünk 9 órára, mivel azt mondták jönnek a robogókért, persze elfelejtették, úgyhogy Zolival visszavittük, este vacsi egy internet bárban, egy kis Skype az otthoniakkal, aztán alvás, mert holnap indulás, újabb kalandok várnak Kheralában! (báj: Zsolti)


















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése